Az emberi erőforrás fejlesztésének gyakorlata az Alapfokú Művészeti Iskolában

Az emberi erőforrás fejlesztésének gyakorlata

az Alapfokú Művészeti Iskolában

A mai kor fejlett intézménytípusainak komoly szakmai felkészülést és jártasságot igénylő feladata az emberi erőforrás fejlesztés és menedzselés. Ez a folyamat irányított, folyamatos fejlesztést igényel és a kölcsönös teljesítményjavításra fókuszál. Minden vezető tudatában van intézménye sajátosságaival – az erősség, a hiányosság, a lehetőség és a veszély területén – és tudatosan kell irányítania az emberi erőforrások által koordinált folyamatokat, hogy intézménye a jövőben is eredményes maradhasson.

Az individuális sajátosságok, képességek, azok elismerése, a körülmények és feltételek biztosítása és javítása, a személyes és szakmai kapcsolatok építése és ápolása, a szakmai kongruencia és annak fejlesztése, valamint a funkcionális alkalmazás kritériumai komplex, koordináló, előregondolkodó, előrelátó és kreatív tervező menedzselést igényelnek az intézményvezetőktől.

A városi és támogatói, művelődési és művészeti igények magas szintű, ingyenes kiszolgálása hozzájárul az előzőleg kialakított pozitív kép megőrzéséhez. A komplex és folyamatosan bővülő feladatköröknek való megfelelés komoly terhet hárít az iskolavezetésre, amely előrelátóan és pragmatikusan motiválja a nevelőtestület tagjait és munkacsoportjait tudásuk önálló megújítására, naprakésszé fejlesztésére.

A művészeti iskola művésztanárai többdiplomás képzettségeikkel garanciát biztosítanak az intézmény szakmai nívójának megőrzésére és napi feladataiknak tekintik a szülőkkel, növendékekkel és a további partnerekkel való ideális viszonyok, folyamatos kapcsolatok megalapozását, ápolását és megőrzését.

A további feladatokhoz való kompetenciákban való jártasság maximális felkészültséget vár el a pedagógusoktól. Művésztanárként az előadói tevékenységekhez szokott pedagógusok kitűnő kommunikációs készségükkel jótékony kapcsolatot teremtenek az intézményvezetés és a szülők között, azonban – napi munkájuk jellegéből adódóan – a magatartásbeli problémákkal küzdő növendékekkel szemben szinte csak a művészetek jótékony hatásait és a közismereti nevelőktől, pedagógusoktól eltanult, leggyakrabban alkalmazott módszereket tudják hatékonyan alkalmazni.

A különböző fegyelmezési problémák - nem csak a pedagógus szakmai dolgozók, hanem - a szülői körökben is feltárásra kerülnek.

Az intézményen belül hatékonyan működik a kommunikáció minden csatornán, így nem csak a pedagógusok, de a szülők is naprakész információval rendelkezhetnek gyermekük fejlődési mértékéről, a tananyagban elsajátított felkészülési szintjéről, az időközben felmerülő problémákról, nehézségekről és azok közös megoldási lehetőségeiről és elvárásairól.

A hazai és nemzetközi problémák, tapasztalatok összegzése és megoldásuk közös erőfeszítéseket, valamint tudatos emberi erőforrás-irányítást igényelnek.

Az időről időre felmerülő problémák új megoldási módszereket igényelnek a pedagógus kollektívától, amelyek megoldására a közös információ-, és tapasztalat-megosztás, azok elemzése és eredményeinek felhasználása a leghatékonyabb módszer.   

A nevelőtestület a közös alkalmakkor – a pedagógus szakmai nap és az értekezletek alkalmával - részesül a legfrissebb információk audiovizuális megosztásában, amikor egy-egy továbbképzési alkalomkor a nevelőtestület egy időben, egyszerre szerzi meg az adott kompetenciában és témakörben való jártassághoz szükséges ismeretanyagokat és abból a helyszínen gyakorlati vizsga keretében számot is ad.

Ezt követően az elégedettségmérő dokumentumok kitöltésével visszajelzést is megfogalmazhat a szakértő, vagy szaktanácsadó előadók felé.

A legutóbbi alkalommal a Támop 3.1.5/12-2012 pályázat keretében megvalósuló Nevelőtestületi szakmai nap adott lehetőséget a 2011. évi CXC. a köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek bevezetési gyakorlatáról és megvalósulási formáiról, a pedagógus és intézményi értékelési rendszer elvárásairól, a pedagógus szakmai kompetenciák elsajátítási és megvalósítási kritériumairól való tájékozódásra.

Több pedagógus szinte első alkalommal értesül a vele szemben támasztott elvárások gyorsreagálású megvalósításairól, így – mint minden új rendelkezés, vagy változás esetében – először a nevelőtestületet kellett biztosítani érdekeinek megőrzéséről és meg kellett tartani a korábbi hatékony munkamorált, visszaszorítani és elcsendesíteni az elégedetlen visszhangokat. A tapasztaltabb kollégák nagy része – az előző évtizedek történéseinek megfelelően - a pedagógus szakmai értékelési rendszer eltörlésében bízik, így szinte nem is akarnak tudomást venni annak hirtelen megjelenő dokumentumjegyzési és publikálási kötelezettségeinek gyors időbeli hatályairól. A tájékozottabb kollegák hamarabb belátták, hogy kompromisszumkészségükkel, együttműködésükkel, küldetés- és hivatástudatukkal, valamint magas szintű szakmai tevékenységeikkel biztosíthatják a továbbiakban is elismertségüket és fejlődésüket.

Az intézményvezető feladata, hogy ilyen kongruens - az új ismeretek átadásához megfelelő kvalitásokkal rendelkező - és ambiciózus szakembereket nyerjen meg intézménye számára. Napjaink gyakorlatában megjelenik az egyik oldalon, hogy a több diplomával rendelkező – túlképzett – pedagógusok nem megfelelően elismert tevékenységeivel próbálják továbbfejleszteni a pedagógus szakmai sajátosságokat az utókor nemzedékei számára, a másik oldalon nem megfelelő képesítésekkel rendelkező oktatók - személyes kapcsolataik felhasználásával előrehaladva és a szakértelem hiányával tevékenykedve - tönkreteszik a pedagógus szakma presztízsét, közmegítélését.

A hétköznapokat csak passzívan teljesítő – az órákat leadó, de szakmai fejlesztést nem biztosító, „megjelenő-kollegák” káros hatást gyakorolnak a növendékek fejlődésére és a pedagógus szakma társadalmi megítélésére.

Egyes tantárgyak oktatói státuszainak betöltéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás, így a hiányszakokon az intézményvezető kénytelen további engedményekkel biztosítani a státusz betöltésének szándékát – azt előzetes szándéknyilatkozattal rögzíti is a felek között-, ezzel vonzóbbá emelve intézményét a pályázó pedagógus számára, a kívánt irányba történő fejlesztés megvalósításának, vagy csak a profilmegőrzés és fennmaradás érdekében.

Az új típusú vezető általános és közcélú erényei között a legfontosabbak közé tartozik a naprakész tudás, céltudatosság, jövőorientáltság, előrelátó gondolkodás, kreativitás, jó problémamegoldó készség.

Ezen kívül rendelkeznie kell kiváló kommunikációs készséggel és kitűnő kapcsolattartási morállal, ami lehetővé teszi, hogy intézménye referenciáit megfelelő marketing tevékenységekkel segítve támogatókat, partnereket nyerjen magának az alá-fölérendeltségi viszonyban épült emberi és szakmai rendszerekben.

A megváltozott viszonyok megkövetelik, hogy vezetőként minden irányban naprakész információkkal rendelkezzen, követve az igényeket és ahhoz igazítva, folyamatosan alakítva, kiegészítve, esetleg pótolva a hiányzó pedagógusképesítéseket.

Az előzőekben meghatározott fő tevékenységi körhöz szigorúan ragaszkodva folyamatosan megújítva, – a pedagógus kvalitásokkal egyenes arányban - fejlesztve, új tanszakok, tantárgyak, részlegek megnyitásával teszi lehetővé az intézménytípus megfelelő szakmai besorolását, elősegítve, irányítva - a támogatók szemszögéből tekintve - a pozitív elbírálás utáni könnyebb választást.

Ezekkel a lehetőségekkel további bevételekre tehet szert az iskola, vagy annak alapítványa úgy, hogy közben a különböző kommunikációs csatornákat felhasználva elégedettségi szintet is mérni tud, egyúttal intézménye kvalitásait is elismerteti.

Erre azért van szükség, mert a művészeti iskolák esetében egy nem kötelező feladatokat ellátó intézmény irányítási feladatait is koordinálni kell és a vezetőnek rögzítenie kell a köztudatban iskolája magas szintű szakmai tevékenységeinek pénzügyi oldalon megvalósuló támogatásának megtérülését, a művészeti növendékek az élet más területein alkalmazott értékes tudásának kifizetődését, ezáltal garanciát vállalva a növendékek későbbi szakmai életének sikeres kibontakozására. Az intézményvezetés szülői és növendéki oldalon is tudatosítja és garantálja a művészeti ismeretek szükségességét a későbbi életszakaszokban.

Ez manapság nagyon nehéz feladat, hiszen sokszor a szülők nem megfelelő mértékben, vagy egyáltalán nem érdeklődnek gyermekük előmenetelével, jövőjével kapcsolatban, így leginkább az utolsó pillanatokban, megkésve tájékozódnak a tényekről. A pedagógus napi teendőin felül így komplikált – csak továbbképzésben megszerezhető kompetenciákkal elvégezhető - tevékenységeket végez, hiszen nem könnyű feladat azon szülők tájékoztatása, akik nem megfelelő mértékben részesülnek gyermekük fejlődésében. Az ilyen szülőkkel való kapcsolattartás szintén új nehézségeket állít a pedagógusok elé, hiszen nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel az ilyen jellegű problémák megoldására, így hamarosan további képzésekre lesz szükségük, hogy az érdektelen szülőkkel is kapcsolatot tudjanak teremteni.

A pedagógus-továbbképzés az alapképzettséget az igény szerinti kompetenciák megszerzésének lehetőségével kiegészíti a pedagógus képzettségeit, kvalitásbeli sajátosságait, tulajdonságait. Az igényt az intézményi szükségletek határozzák meg és– az alapképzést kiegészítő - hozzátanulási lehetősége nyílik a pedagógusoknak és így válhat stúdiósból rendszergazda és rendszergazdából informatika tanár, pedagógiai asszisztensből fejlesztő pedagógus, stb.

Az Oktatási Hivatal a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) számú Kormányrendelet alapján - elektronikus felületen - szabadon hozzáférhető jegyzéket vezet a pedagógusok akkreditált és érvényes engedéllyel rendelkező továbbképzési lehetőségeiről. Az igényelt továbbképzés jegyzékben elfoglalt helyzetét különböző keresőmodulok alkalmazásával lehet meghatározni, akár a szervező intézmény, az előadó személye, az adott témakör, a program neve, vagy akár a helyszín és időpont alapján is szelektálható. A jegyzék a PedAkkred rendszeren keresztül elérhető az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapjáról és további közösségi fórumokon is.

Az akkreditált továbbképzések folyamán elsajátítható kompetenciák sikeres megszerzését és tudatos használatának elsajátítását igazoló oklevél intézmény által is rögzítésre kerül a pedagógusok személyi anyagában. 

A továbbképzések több formában is megjelennek. Nevelőtestületi szakmai nap keretében a megrendelő intézményen belül a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, a pedagógus előmeneteli és értékelési rendszer, valamint a pedagógus szakmához kapcsolódó további ismeretek elsajátítására van lehetőség néhány órás, vagy akár egész napos időtartamban is.

A közösségi képzések során további kiegészítő kompetenciák is megszerezhetőek, mint pl. az interaktív tábla használata, digitális taneszközök kezelési és használati elsajátítása.

A 30 órás – részben távoktatásban megoldott – továbbképzések tematikája az általános alapfunkciókhoz igazodik. Lehetőség van a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területeihez és nevelési céljaihoz kapcsolódó, a pedagógus szakmai ismeretelmélyítő - a digitális taneszközök rutinos használatát és tantárgyi feltételeinek ismeretanyagának megszerzését szolgáló, a szakmódszertani és vezetői kompetenciákat elsajátító, új tananyagok és tankönyvek módszereinek használatát elősegítő, a digitális platformok és fórumok ismeretanyagainak összegyűjtését megkönnyítő, a pedagógus életpályamodell és az

E-portfolió elvárásainak ismertetéséről szóló és a szakértői és szaktanácsadói rendszer előnyeit ismertető modulokkal egymásra épülő - továbbképzések igénybe vételére.

Intézményünkben tanévenként néhány alkalommal vettük igénybe a közös továbbképzési szolgáltatásokat. A legfontosabb és legnagyobb hatású továbbképzés eddig a pályázati úton megszerzett interaktív táblarendszer használatának elsajátításáról szóló továbbképzés és a Nevelőtestületi szakmai nap volt. A Nevelőtestületi szakmai nap folyamán önállóan és munkacsoportokban megvalósuló feladat-feldolgozási és megoldási módszerekkel találkozhatott a nevelőtestület, amely a napi rutin gyakorlati probléma-megoldási szükségleteinek egyszerűbb formáit ismertette meg a résztvevőkkel. A feladatok során az egyéni, a tanszaki, a tagozati, a munkacsoporti és az intézményi véleményeket és érdekeket is képviseltetni tudták a különböző csoportok.

A Nevelőtestületi szakmai nap végén egy újabb oklevél megszerzésével minden pedagógus megfelelt a képzettséghez szükséges elvárható kritériumoknak és kiváló hangulatban távozhatott a hatékonyan megszerzett naprakész ismeretek teljes birtokában és annak magas szinten felhasználói tudatában.  

A törvényi rendelkezés továbbra is előírja a pedagógusok hétévenkénti – egyéni és az igényekhez mérten egyénre szabott fejlesztési területen végzett - a vezetés segítségével kiválasztott, de mára önköltséges formában finanszírozott továbbképzéseket.

A ciklusok végére a pedagógusok nagyobb tudatossággal végzett munkamorállal, előrelátási és előregondolkodási, kreatív tervezői készséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a tapasztalat nagyfokú kihasználtságát és tudatos beépítése a napi rutinba.

A jövő társadalmi és szakmai elvárásainak minden tekintetben megfelelni kívánó tanulók legmagasabb szintű felkészítése miatt az intézményvezetők – a közeljövőben a szakmai életből nyugdíjba távozó pedagógusok helyett – az új elvárások elsajátításához való tudás biztos átadásában kompetens pedagógusokat szükséges státusba helyezzen.

A már aktívan nevelő és oktató/tevékenykedő kollegáknak biztosítani kell az ingyenes továbbképzési lehetőségeket, ismereteik kibővítésének és elmélyítésének érdekében.

A környezettudatos, takarékos és egészséges életmód, az idegen nyelvek ismerete, a kulturális, a szakmai és az informatikai sajátosságok megismerése fontos kritériumok, társadalmi és nemzetközi elvárások a jövő nemzedékeinek hatékony, az életben való aktív közreműködés szempontjából.  Azonban ahhoz, hogy a saját szakmai életükben sikeresek is maradjanak – az alapműveltségi szinten túl – további műveltségi szintekre kell, hogy fejlődjenek a társadalmi kommunikációs és interpretációs elvárásoknak megfelelően.

Ehhez elengedhetetlen segítség a korai gyermekkortól megvalósított és felnőttkorra kiteljesedő művészeti – azon belül is a legnagyobb pozitív mentális és erkölcsi hatást gyakorló zenei – nevelés, amelyben az elméleti és gyakorlati ismeretek szoros és egymásra épülő egységbe foglalva kerülnek – pedagógus részről - átadásra és – növendéki oldalról - elsajátításra.

Ez a hatékony módszer a közismereti tanulmányok alatt nem valósul meg, így a jövőben – az igények alakulása szerint nagy valószínűséggel – beépül majd a hétköznapi ismeretek közé és a tanulóknak nem csak elméleti tananyag szintű számonkérést kell majd teljesíteni, hanem gyakorlatit is, ami előrevetíti növendéki részről a tananyag iránti fokozott érdeklődés megjelenését. Remélhetőleg ez a folyamat a tanulók iskola- és tanóra-látogatási kedvében teljesedik majd ki és teljes mértékben vissza lehet majd szorítani az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák számát.

A gyakorlati tevékenységek révén minden szempontból értékes termékek létrehozása eredményezhető. A művészeti iskola erre is jó példa, mert a különböző tagozatok és tanszakok alkotásai, produkció – a magas színvonalú művészi érték mellett – konkrét üzleti, pénzügyi értékkel is bírnak, így hosszú távon jövedelmezőnek – további bevételek, támogatások, források lehívására és partnerek, támogatók bevonzására is alkalmasnak – mondhatóak. Ezek a tevékenységek, amellett hogy – a leghasznosabb időtöltésként is kedvező az elbírálásuk – pragmatikus, konvencionális és egyetemes értékeket is őriznek és közvetítenek a közművelődés résztvevői javára. 

A pozitív és hatékony művészeti módszerek közismereti tanulmányokba való szintetizálásához hamarosan elengedhetetlen alapfeltétel lesz a pedagógus nevelőtestület – élő, folyamatosan fejlődő és a társadalmi igények szerint formálódó, azokra reflektáló és gyorsan reagáló - megújuló kollektívává válása, a jövő értelmes, sikeres, művelt és kreatív nemzedékeinek felnevelése érdekében. 

Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester, Zeneszerző

Debrecen, 2014. Március 25.