Az emberi
erőforrás fejlesztésének gyakorlata
az Alapfokú Művészeti Iskolában
A
mai kor fejlett intézménytípusainak komoly szakmai felkészülést és jártasságot
igénylő feladata az emberi erőforrás fejlesztés és menedzselés. Ez a folyamat
irányított, folyamatos fejlesztést igényel és a kölcsönös teljesítményjavításra
fókuszál. Minden vezető tudatában van intézménye sajátosságaival – az erősség, a
hiányosság, a lehetőség és a veszély területén – és tudatosan kell irányítania
az emberi erőforrások által koordinált folyamatokat, hogy intézménye a jövőben
is eredményes maradhasson.
Az
individuális sajátosságok, képességek, azok elismerése, a körülmények és
feltételek biztosítása és javítása, a személyes és szakmai kapcsolatok építése
és ápolása, a szakmai kongruencia és annak fejlesztése, valamint a funkcionális
alkalmazás kritériumai komplex, koordináló, előregondolkodó, előrelátó és kreatív
tervező menedzselést igényelnek az intézményvezetőktől.
A
városi és támogatói, művelődési és művészeti igények magas szintű, ingyenes
kiszolgálása hozzájárul az előzőleg kialakított pozitív kép megőrzéséhez. A
komplex és folyamatosan bővülő feladatköröknek való megfelelés komoly terhet
hárít az iskolavezetésre, amely előrelátóan és pragmatikusan motiválja a
nevelőtestület tagjait és munkacsoportjait tudásuk önálló megújítására,
naprakésszé fejlesztésére.
A
művészeti iskola művésztanárai többdiplomás képzettségeikkel garanciát biztosítanak
az intézmény szakmai nívójának megőrzésére és napi feladataiknak tekintik a
szülőkkel, növendékekkel és a további partnerekkel való ideális viszonyok, folyamatos
kapcsolatok megalapozását, ápolását és megőrzését.
A
további feladatokhoz való kompetenciákban való jártasság maximális
felkészültséget vár el a pedagógusoktól. Művésztanárként az előadói
tevékenységekhez szokott pedagógusok kitűnő kommunikációs készségükkel jótékony
kapcsolatot teremtenek az intézményvezetés és a szülők között, azonban – napi
munkájuk jellegéből adódóan – a magatartásbeli problémákkal küzdő növendékekkel
szemben szinte csak a művészetek jótékony hatásait és a közismereti nevelőktől,
pedagógusoktól eltanult, leggyakrabban alkalmazott módszereket tudják
hatékonyan alkalmazni.
A
különböző fegyelmezési problémák - nem csak a pedagógus szakmai dolgozók, hanem
- a szülői körökben is feltárásra kerülnek.
Az
intézményen belül hatékonyan működik a kommunikáció minden csatornán, így nem
csak a pedagógusok, de a szülők is naprakész információval rendelkezhetnek
gyermekük fejlődési mértékéről, a tananyagban elsajátított felkészülési
szintjéről, az időközben felmerülő problémákról, nehézségekről és azok közös
megoldási lehetőségeiről és elvárásairól.
A
hazai és nemzetközi problémák, tapasztalatok összegzése és megoldásuk közös
erőfeszítéseket, valamint tudatos emberi erőforrás-irányítást igényelnek.
Az
időről időre felmerülő problémák új megoldási módszereket igényelnek a
pedagógus kollektívától, amelyek megoldására a közös információ-, és
tapasztalat-megosztás, azok elemzése és eredményeinek felhasználása a
leghatékonyabb módszer.
A nevelőtestület a közös alkalmakkor – a
pedagógus szakmai nap és az értekezletek alkalmával - részesül a legfrissebb
információk audiovizuális megosztásában, amikor egy-egy továbbképzési
alkalomkor a nevelőtestület egy időben, egyszerre szerzi meg az adott
kompetenciában és témakörben való jártassághoz szükséges ismeretanyagokat és
abból a helyszínen gyakorlati vizsga keretében számot is ad.
Ezt
követően az elégedettségmérő dokumentumok kitöltésével visszajelzést is
megfogalmazhat a szakértő, vagy szaktanácsadó előadók felé.
A
legutóbbi alkalommal a Támop 3.1.5/12-2012 pályázat keretében megvalósuló Nevelőtestületi
szakmai nap adott lehetőséget a 2011. évi CXC. a köznevelésről szóló törvény
rendelkezéseinek bevezetési gyakorlatáról és megvalósulási formáiról, a
pedagógus és intézményi értékelési rendszer elvárásairól, a pedagógus szakmai
kompetenciák elsajátítási és megvalósítási kritériumairól való tájékozódásra.
Több
pedagógus szinte első alkalommal értesül a vele szemben támasztott elvárások gyorsreagálású
megvalósításairól, így – mint minden új rendelkezés, vagy változás esetében – először
a nevelőtestületet kellett biztosítani érdekeinek megőrzéséről és meg kellett tartani
a korábbi hatékony munkamorált, visszaszorítani és elcsendesíteni az
elégedetlen visszhangokat. A tapasztaltabb kollégák nagy része – az előző
évtizedek történéseinek megfelelően - a pedagógus szakmai értékelési rendszer
eltörlésében bízik, így szinte nem is akarnak tudomást venni annak hirtelen
megjelenő dokumentumjegyzési és publikálási kötelezettségeinek gyors időbeli
hatályairól. A tájékozottabb kollegák hamarabb belátták, hogy kompromisszumkészségükkel,
együttműködésükkel, küldetés- és hivatástudatukkal, valamint magas szintű
szakmai tevékenységeikkel biztosíthatják a továbbiakban is elismertségüket és
fejlődésüket.
Az intézményvezető feladata, hogy ilyen kongruens - az
új ismeretek átadásához megfelelő kvalitásokkal rendelkező - és ambiciózus
szakembereket nyerjen meg intézménye számára. Napjaink gyakorlatában megjelenik
az egyik oldalon, hogy a több diplomával rendelkező – túlképzett – pedagógusok
nem megfelelően elismert tevékenységeivel próbálják továbbfejleszteni a
pedagógus szakmai sajátosságokat az utókor nemzedékei számára, a másik oldalon
nem megfelelő képesítésekkel rendelkező oktatók - személyes kapcsolataik
felhasználásával előrehaladva és a szakértelem hiányával tevékenykedve -
tönkreteszik a pedagógus szakma presztízsét, közmegítélését.
A
hétköznapokat csak passzívan teljesítő – az órákat leadó, de szakmai
fejlesztést nem biztosító, „megjelenő-kollegák” káros hatást gyakorolnak a
növendékek fejlődésére és a pedagógus szakma társadalmi megítélésére.
Egyes tantárgyak oktatói
státuszainak betöltéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és
minőségű humánerőforrás, így a hiányszakokon az intézményvezető kénytelen
további engedményekkel biztosítani a státusz betöltésének szándékát – azt
előzetes szándéknyilatkozattal rögzíti is a felek között-, ezzel vonzóbbá
emelve intézményét a pályázó pedagógus számára, a kívánt irányba történő
fejlesztés megvalósításának, vagy csak a profilmegőrzés és fennmaradás
érdekében.
Az
új típusú vezető általános és közcélú erényei között a legfontosabbak közé
tartozik a naprakész tudás, céltudatosság, jövőorientáltság, előrelátó
gondolkodás, kreativitás, jó problémamegoldó készség.
Ezen
kívül rendelkeznie kell kiváló kommunikációs készséggel és kitűnő
kapcsolattartási morállal, ami lehetővé teszi, hogy intézménye referenciáit
megfelelő marketing tevékenységekkel segítve támogatókat, partnereket nyerjen
magának az alá-fölérendeltségi viszonyban épült emberi és szakmai
rendszerekben.
A
megváltozott viszonyok megkövetelik, hogy vezetőként minden irányban naprakész
információkkal rendelkezzen, követve az igényeket és ahhoz igazítva,
folyamatosan alakítva, kiegészítve, esetleg pótolva a hiányzó pedagógusképesítéseket.
Az előzőekben meghatározott fő tevékenységi körhöz
szigorúan ragaszkodva folyamatosan megújítva, – a pedagógus kvalitásokkal
egyenes arányban - fejlesztve, új tanszakok, tantárgyak, részlegek
megnyitásával teszi lehetővé az intézménytípus megfelelő szakmai besorolását,
elősegítve, irányítva - a támogatók szemszögéből tekintve - a pozitív elbírálás
utáni könnyebb választást.
Ezekkel
a lehetőségekkel további bevételekre tehet szert az iskola, vagy annak
alapítványa úgy, hogy közben a különböző kommunikációs csatornákat felhasználva
elégedettségi szintet is mérni tud, egyúttal intézménye kvalitásait is
elismerteti.
Erre
azért van szükség, mert a művészeti iskolák esetében egy nem kötelező
feladatokat ellátó intézmény irányítási feladatait is koordinálni kell és a
vezetőnek rögzítenie kell a köztudatban iskolája magas szintű szakmai
tevékenységeinek pénzügyi oldalon megvalósuló támogatásának megtérülését, a
művészeti növendékek az élet más területein alkalmazott értékes tudásának
kifizetődését, ezáltal garanciát vállalva a növendékek későbbi szakmai életének
sikeres kibontakozására. Az intézményvezetés szülői és növendéki oldalon is
tudatosítja és garantálja a művészeti ismeretek szükségességét a későbbi
életszakaszokban.
Ez
manapság nagyon nehéz feladat, hiszen sokszor a szülők nem megfelelő mértékben,
vagy egyáltalán nem érdeklődnek gyermekük előmenetelével, jövőjével
kapcsolatban, így leginkább az utolsó pillanatokban, megkésve tájékozódnak a
tényekről. A pedagógus napi teendőin felül így komplikált – csak
továbbképzésben megszerezhető kompetenciákkal elvégezhető - tevékenységeket
végez, hiszen nem könnyű feladat azon szülők tájékoztatása, akik nem megfelelő
mértékben részesülnek gyermekük fejlődésében. Az ilyen szülőkkel való
kapcsolattartás szintén új nehézségeket állít a pedagógusok elé, hiszen nem
rendelkeznek megfelelő képesítéssel az ilyen jellegű problémák megoldására, így
hamarosan további képzésekre lesz szükségük, hogy az érdektelen szülőkkel is
kapcsolatot tudjanak teremteni.
A pedagógus-továbbképzés az alapképzettséget az igény
szerinti kompetenciák megszerzésének lehetőségével kiegészíti a pedagógus
képzettségeit, kvalitásbeli sajátosságait, tulajdonságait. Az igényt az
intézményi szükségletek határozzák meg és– az alapképzést kiegészítő - hozzátanulási
lehetősége nyílik a pedagógusoknak és így válhat stúdiósból rendszergazda és
rendszergazdából informatika tanár, pedagógiai asszisztensből fejlesztő
pedagógus, stb.
Az Oktatási Hivatal a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a
továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.
(XII. 22.) számú Kormányrendelet alapján - elektronikus felületen - szabadon
hozzáférhető jegyzéket vezet a pedagógusok akkreditált és érvényes engedéllyel
rendelkező továbbképzési lehetőségeiről. Az igényelt továbbképzés jegyzékben
elfoglalt helyzetét különböző keresőmodulok alkalmazásával lehet meghatározni,
akár a szervező intézmény, az előadó személye, az adott témakör, a program
neve, vagy akár a helyszín és időpont alapján is szelektálható. A jegyzék a PedAkkred rendszeren keresztül elérhető az
Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapjáról és
további közösségi fórumokon is.
Az akkreditált továbbképzések folyamán elsajátítható kompetenciák sikeres
megszerzését és tudatos használatának elsajátítását igazoló oklevél intézmény
által is rögzítésre kerül a pedagógusok személyi anyagában.
A továbbképzések több formában is megjelennek.
Nevelőtestületi szakmai nap keretében a megrendelő intézményen belül a Nemzeti
Alaptanterv, a kerettantervek, a pedagógus előmeneteli és értékelési rendszer,
valamint a pedagógus szakmához kapcsolódó további ismeretek elsajátítására van
lehetőség néhány órás, vagy akár egész napos időtartamban is.
A közösségi
képzések során további kiegészítő kompetenciák is megszerezhetőek, mint pl. az interaktív
tábla használata, digitális taneszközök kezelési és használati elsajátítása.
A 30 órás –
részben távoktatásban megoldott – továbbképzések tematikája az általános
alapfunkciókhoz igazodik. Lehetőség van a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési
területeihez és nevelési céljaihoz kapcsolódó, a pedagógus szakmai ismeretelmélyítő
- a digitális taneszközök rutinos használatát és tantárgyi feltételeinek
ismeretanyagának megszerzését szolgáló, a szakmódszertani és vezetői
kompetenciákat elsajátító, új tananyagok és tankönyvek módszereinek használatát
elősegítő, a digitális platformok és fórumok ismeretanyagainak összegyűjtését
megkönnyítő, a pedagógus életpályamodell és az
E-portfolió
elvárásainak ismertetéséről szóló és a szakértői és szaktanácsadói rendszer
előnyeit ismertető modulokkal egymásra épülő - továbbképzések igénybe vételére.
Intézményünkben tanévenként néhány alkalommal vettük
igénybe a közös továbbképzési szolgáltatásokat. A legfontosabb és legnagyobb
hatású továbbképzés eddig a pályázati úton megszerzett interaktív táblarendszer
használatának elsajátításáról szóló továbbképzés és a Nevelőtestületi szakmai
nap volt. A Nevelőtestületi szakmai nap folyamán önállóan és
munkacsoportokban megvalósuló feladat-feldolgozási és megoldási módszerekkel
találkozhatott a nevelőtestület, amely a napi rutin gyakorlati
probléma-megoldási szükségleteinek egyszerűbb formáit ismertette meg a
résztvevőkkel. A feladatok során az egyéni, a tanszaki, a tagozati, a
munkacsoporti és az intézményi véleményeket és érdekeket is képviseltetni
tudták a különböző csoportok.
A Nevelőtestületi szakmai nap végén egy
újabb oklevél megszerzésével minden pedagógus megfelelt a képzettséghez
szükséges elvárható kritériumoknak és kiváló hangulatban távozhatott a
hatékonyan megszerzett naprakész ismeretek teljes birtokában és annak magas
szinten felhasználói tudatában.
A törvényi rendelkezés továbbra is
előírja a pedagógusok hétévenkénti – egyéni és az igényekhez mérten egyénre
szabott fejlesztési területen végzett - a vezetés segítségével kiválasztott, de
mára önköltséges formában finanszírozott továbbképzéseket.
A
ciklusok végére a pedagógusok nagyobb tudatossággal végzett munkamorállal,
előrelátási és előregondolkodási, kreatív tervezői készséggel rendelkeznek,
amely lehetővé teszi a tapasztalat nagyfokú kihasználtságát és tudatos
beépítése a napi rutinba.
A jövő társadalmi és szakmai elvárásainak minden
tekintetben megfelelni kívánó tanulók legmagasabb szintű felkészítése miatt az
intézményvezetők – a közeljövőben a szakmai életből nyugdíjba távozó
pedagógusok helyett – az új elvárások elsajátításához való tudás biztos
átadásában kompetens pedagógusokat szükséges státusba helyezzen.
A már
aktívan nevelő és oktató/tevékenykedő kollegáknak biztosítani kell az ingyenes
továbbképzési lehetőségeket, ismereteik kibővítésének és elmélyítésének
érdekében.
A
környezettudatos, takarékos és egészséges életmód, az idegen nyelvek ismerete,
a kulturális, a szakmai és az informatikai sajátosságok megismerése fontos
kritériumok, társadalmi és nemzetközi elvárások a jövő nemzedékeinek hatékony,
az életben való aktív közreműködés szempontjából. Azonban ahhoz, hogy a saját szakmai életükben
sikeresek is maradjanak – az alapműveltségi szinten túl – további műveltségi
szintekre kell, hogy fejlődjenek a társadalmi kommunikációs és interpretációs
elvárásoknak megfelelően.
Ehhez
elengedhetetlen segítség a korai gyermekkortól megvalósított és felnőttkorra
kiteljesedő művészeti – azon belül is a legnagyobb pozitív mentális és erkölcsi
hatást gyakorló zenei – nevelés, amelyben az elméleti és gyakorlati ismeretek
szoros és egymásra épülő egységbe foglalva kerülnek – pedagógus részről -
átadásra és – növendéki oldalról - elsajátításra.
Ez a hatékony módszer a közismereti tanulmányok alatt
nem valósul meg, így a jövőben – az igények alakulása szerint nagy
valószínűséggel – beépül majd a hétköznapi ismeretek közé és a tanulóknak nem
csak elméleti tananyag szintű számonkérést kell majd teljesíteni, hanem
gyakorlatit is, ami előrevetíti növendéki részről a tananyag iránti fokozott
érdeklődés megjelenését. Remélhetőleg ez a folyamat a tanulók iskola- és
tanóra-látogatási kedvében teljesedik majd ki és teljes mértékben vissza lehet
majd szorítani az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák számát.
A gyakorlati tevékenységek révén minden szempontból
értékes termékek létrehozása eredményezhető. A művészeti iskola erre is jó
példa, mert a különböző tagozatok és tanszakok alkotásai, produkció – a magas
színvonalú művészi érték mellett – konkrét üzleti, pénzügyi értékkel is bírnak,
így hosszú távon jövedelmezőnek – további bevételek, támogatások, források
lehívására és partnerek, támogatók bevonzására is alkalmasnak – mondhatóak.
Ezek a tevékenységek, amellett hogy – a leghasznosabb időtöltésként is kedvező
az elbírálásuk – pragmatikus, konvencionális és egyetemes értékeket is őriznek
és közvetítenek a közművelődés résztvevői javára.
A pozitív és hatékony művészeti módszerek közismereti
tanulmányokba való szintetizálásához hamarosan elengedhetetlen alapfeltétel
lesz a pedagógus nevelőtestület – élő, folyamatosan fejlődő és a társadalmi
igények szerint formálódó, azokra reflektáló és gyorsan reagáló - megújuló
kollektívává válása, a jövő értelmes, sikeres, művelt és kreatív nemzedékeinek
felnevelése érdekében.
Domokos
János Antal
Trombitaművész-tanár,
Karmester, Zeneszerző
Debrecen, 2014.
Március 25.