INTERAKTÍV ÉLMÉNY-HÁZHOZSZÁLLÍTÁS 🤩🌟🎤🎹🎷 🎺🎸

INTERAKTÍV ÉLMÉNY-HÁZHOZSZÁLLÍTÁS//OTTHONKONCERT – ONLINEKONCERT Hazánkban elsőként, egyedülállóan otthonába visszük a zenei élményt!...

JAZZ FIVE Translate

2016. november 15., kedd

Jazzkarácsony - Nagykarácsony Hagyományos Jótékonysági Est 2016

Jazzkarácsony - Nagykarácsony Hagyományos Jótékonysági Est
2016. December 11. 17:00 Debrecen - Újkerti Közösségi Ház
Idén 7. alkalommal rendezi meg a JAZZ FIVE – a MŰVÉSZI ZENE KÖR művésztanárai szervezésében – JAZZKARÁCSONY-NAGYKARÁCSONY hagyományos jótékonysági estjét, amelyre szeretettel meghívják Önt és kedves családját!!!

A jótékonysági est fővédnöke: Dr. Széles Diána, Debrecen város alpolgármestere

A belépés és a parkolás is INGYENES!!!

PROGRAMCSOMAG:
- Ünnepi köszöntő
- JAZZ FIVE interaktív ünnepi KONCERT
közreműködik a Maróthi György Pedagóguskórus
- Ünnepi versek a költők előadásában
- Kiemelkedő tehetségek bemutatkozása
- JAZZTÁNCHÁZ
- az est kísérőprogramjai: festmény-, kotta- és hangszerkiállítás, ajándéktárgyvásár

Az est alatt a KARITATÍV TESTÜLET tartós élelmiszer- és anyagi felajánlásokat, a GYERMEKVÁROS EGYESÜLET játékokat és
az ERDÉLYT JÁRÓK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET mesekönyveket gyűjt - valamint kortárs festmények, személyre szóló dedikált verseskötetek és ajándéktárgyak is megvásárolhatók - a rászoruló családok és gyermekek javára!


Kísérőrendezvények:
December 3. 9:00 Karácsonyi JAZZ FIVE Koncert a Gyermekklinikán
December 8. 14:00 Debrecen Add tovább-Sajtótájékoztató - JAZZ FIVE Koncert
December 8. 17:00 Debrecen Kossuth tér - JAZZ FIVE Koncert


http://muveszizene.blogspot.hu/
http://jazzfiveband.blogspot.hu/
https://www.facebook.com/events/1797952100444530/
https://www.youtube.com/watch?v=70ClfHFUmGo&list=PLQC-4rR8WmIMhqZJDl67VJRoWdcVtJbv-

http://www.dehir.hu/kultura/jotekonykodni-is-lehet-a-karacsonyi-dzsesszkoncerten/2016/11/25/ 
http://www.haon.hu/debrecen/a-klinika-kis-betegeihez-is-megerkezett-a-telapo/3289416 

2016. október 4., kedd

Zene világnap és VÍZ Terápiafesztivál a MŰVÉSZI ZENE KÖR szervezésében - JAZZ FIVE koncertek, Székely jazz és Jazztáncház

   Az egyik fontos esemény a nemzetközi ünnepek sorában a zenei világnap, amely alkalmából szervezetünk a Művészi zene Kör megrendezte a Vizek-Ízek-Zenék VÍZ Terápiafesztivál – hazai viszonylatban is egyedülállóan értékteremtő - első alkalmát, amelyen a partnerkapcsolati hálón belüli, szakmailag elhivatott és meghatározó fellépők és kiállítók képviseltették magukat.
Eredetileg – szerepüknek megfelelően - két helyszínen, a Debreceni Kistemplomba és a hozzá tartozó Gyülekezeti terembe is - a korszerű egészségfejlesztést és az egészséges életmód tudatosítását szolgáló - koncerteket és előadásokat szerveztünk, de a váratlan fellépői és kiállítói megbetegedések miatt a Gyülekezeti terem monopóliumhelyzetbe került.
A népszerű koncertek mellett edukációs értékű koncertpedagógiai és egészségfejlesztési előadásokkal, hangszer- és kottakiállítással, valamint vers- és zenemű ősbemutatókkal is készültünk és az ezekhez illeszkedő kiállítók is személyesen bemutatkozhattak, ezzel teljessé téve a rendezvény üzenetközvetítését. 
A programban nagy szerepet vállaltak saját előadóink, hiszen több műsort is bemutattak a rendezvény során.  


- Az INTERAKTÍV UTAZÁS A MŰVÉSZI ZENE VILÁGÁBAN című klasszikus zenei, interaktív koncertpedagógiai előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a régió nagyszámú oktatási intézményébe eljuthatott, V.Szabó Ildikó festőművész csodálatos alkotásainak kíséretében és a Terápiafesztivál helyszínén, felnőtt közönség előtt is hatalmas sikert aratott.

 
- A TÉGED ÖRÖKÖLTELEK című projektünk a JAZZ FIVE zenekarunk által létrehozott székely jazz műfaját szülőföldversekkel fuzionálta Csíki András költő gyönyörű és elmélyült tartalmú költeményeivel.

 

- A VERS- ÉS ZENEMŰ ŐSBEMUTATÓK FIATAL TEHETSÉGEK ELŐADÁSÁBAN című programban szervezetünk tehetségmenedzselési programjában részt vevő - kisgyermekkorú és tizenéves - növendékek kisebb csoportja mutatta be hangszeres tudását és saját verseit, valamint a DOMOKOSMUSIC szerzői műhelyemben életre kelt kompozícióim közül a Sonáta Furulyára és Zongorára című művemből Furulya tanszakos növendékeim minden tételt részleteiben bemutattak.

 

  


 


- A JAZZTÁNCHÁZ műsorunk népszerű világslágerek mellett saját smooth jazzhiphop dalaink segítségével teremtett fergeteges hangulatot, amelyet a közönség rendkívül pozitívan reagált le, többen táncra perdültek a Gyülekezeti teremben kialakított parkett részen.
 

 

- ARTISTIC MUSIC  online kottakiadónk is képviseltette magát az esemény során, ugyanis a hangszerkiállítás mellett tündöklőn tűntek ki a napsárgán csillogó, vízálló kottáink.

 

Már a dekoráció kialakításánál ügyeltünk arra, hogy mind a közönség, mind a fellépők és a kiállítók is komfortos, családias környezetben élvezhessék a zene világnapja alkalmából megszervezett terápiafesztivál-örömünnepünket.
A közönség megjelenésekor érezhető volt, hogy ez sikerült is, hiszen a kezdeti pillantások, körülnézések után azonnali mosolyokat nyertünk magunknak.
A programban több feltétel teljesülését is megköveteltük az interpretátoroktól, amelyek közül meghatározó volt a színvonalas, edukációs – értékközvetítő - jellegű és az azonnali élményhatást nyújtó, szórakoztató, rövid, de művészi tartalmú produkciók megjelenése.
            A rendezvény promotálását kizárólag informális keretek között, ingyenesen szándékoztunk megoldani, hiszen – elgondolásunk szerint - a rendezvény értékes üzenete hamar elterjed az arra nyitott és befogadó kész - kisebb-nagyobb, informális, nonformális és formális információáramlású - közösségekben.
A helyi médiában is több alkalommal közreadták a szerepvállalásunkból származó értékteremtő és értékközvetítő rendezvényünket, amely – fiatal korunkat és a tömegektől elzárt tevékenységeinket tekintve - hatalmas elismerés szakmailag és személyesen egyaránt.
A szakmai munkánk nem áll meg az elismerések folyamatos el- és befogadásánál, hiszen már a legújabb projektjeink előkészítése, tervezése, esetleg koordinálása zajlik.
Ismét újraindul a Jövő Zenéje Tehetségmenedzselési Programunk, valamint a szakmai utánpótlás gyakorlati tapasztalatszerzését célzó Gyakornoki Programunk, amely keretében egy-egy diploma előtt álló zeneművésznek több hónapos gyakornoki státuszt biztosítunk, akik - szakmai irányításunk mellett – kipróbálhatják és fejleszthetik magukat széleskörű programcsomagjaink elő- és közreadásakor.
            A többször is bizonyított népszerű műsoraink továbbfejlesztése mellett folyamatosan új programokat és projekteket is kialakítunk, fejlesztünk, amelyek lehetővé teszik a megváltozott feltételekre és körülményekre való azonnali reagálást, a korszerű ismeretek naprakész szinten történő átadását a szakmai és a személyes szerveződésű, szerepvállalásunkhoz illeszkedő közönség számára egyaránt.
JAZZKARÁCSONY-NAGYKARÁCSONY Hagyományos Jótékonysági Estünk idén már 7. alkalommal kerül megszervezésre, így mindent megteszünk, hogy egyre szélesebb körben népszerűsíthessük – natív közösségekre is kiterjeszthessük - a rászoruló gyermekek és családok haszonélvezeti javára kialakított adakozási-, dotációs szokásrendszerünk társadalomkulturális értékét, üzenetét.
            Megtisztelő érezni és élvezni a közönség folyamatos támogatását és megbecsülését, amelyre minden művész oly nagyon vágyik és, amelynek minden igyekezetünkkel szándékozunk is megfelelni.
A legtöbb vetélytársunk – akik jellemzően sem spirituális intelligenciával, sem megfelelő karizmatikussággal, inspirációval és motivációval nem rendelkeznek - csak az eredményeinket és a megbecsülésünket irigylik, azonban a befektetett időt, energiát, forrást és szellemi tőkét már nem, ezért mindent elkövetnek, hogy a hosszú évek alatt – sokoldalúságunkra, szakmai tudásunkra, tapasztalatainkra épülő és partnerkapcsolatainkban elmélyült bizalommal - kialakított, idő- és támadásálló hírnevünket szánalmas szóbeszédekkel gyengítsék, gyakran primitív, offenzív fogyasztói hordákba tömörülve, vagy álnevek és Avatarok mögé bújva, mellőzve minden önállóságra, helyes döntésre, kreativitásra, érettségre, vagy intelligenciára utaló bölcs megnyilvánulást.
Az adott feltételek mellett és szakmai segítség nélkül, kizárólag – nagyfokú szorgalommal megtámogatott - saját szellemi, anyagi és személyes erőforrásból – tudatos nulla-árképzéssel – értéket létrehozni a mai érzelem- és élménymanipulált digitális világban rendkívül megterhelő feladat, de megfelelő válság- és változásmenedzseléssel és hosszú távra kialakított – bizalmas összefogásra épülő – partnerkapcsolati hálóval elérhető bármely tehetséges ember számára, aki tehetségét nem öncélú exhibicionizmusra kívánja elfecsérelni, hanem értékes művészetével, hasznos munkásságával a közösség érdekeit kívánja szolgálni.
EZ A ZENE VILÁGNAP REJTETT ÜZENETE!




Debrecen, 2016. Október 1.                                                 
Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester, Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője

2016. június 18., szombat

A művészi identitás kialakítása az infokommunikációs korszakban


A művészi identitás kialakítása
az infokommunikációs korszakban

Korunkat kétségtelenül az élménymámort biztosító digitális tér irányítja, amely egy-egy hatásos audiovizuális tartalomra irányítja figyelmünket. Ebben az információszennyezett világban nagyon nehéz feladat a kor művészei számára azonosságuk, azonosulásuk, szerepvállalásuk, illeszkedésük és hasznosulásuk megtalálása, kiteljesedésük érdekében. A rohanó, önmagukkal és az idővel folyton versengő átlagemberek számára a művészet valami misztikus, megmagyarázhatatlanul haszontalan és a korszerű tendenciákba, praktikus piacvezető trendekbe beilleszthetetlen fogalom.
A társadalmi megbecsültség hiányához a szakmai elismertség hiánya gyakran párosul, hiszen a legtöbb esetben a művészek a közönség figyelméért versengve nem engedhetik meg maguknak szaktársaik támogatását. Az egyre csökkenő értelmiségi közönség arra ösztönözte az előadókat, hogy - a könnyebb utat választva - a művészi tartalom mérsékelésével befogadhatóbb, de intelligenciaromboló produkciókat hívjanak életre, melyek során ellenfelek helyett csak ellenségeket szereztek maguknak.
Az így kialakult nagyfokú érzelmi terheltség és általános irigykedés mára a tömegkultúrán keresztül a multikultúrán át egészen a magaskultúráig érezteti hatását, így rombolva le a legértékesebb minőséget.
A mára kialakult helyzetben látszólagos előadói és produktív túltermelés van, azonban a valóságban az átlagembereknek nincs kulturális választási esélye, hiszen ipari formában kapja a gyorskultúrát.
Az előadók legnehezebb feladata, hogy ügyesen alakítsák ki vonzóerejüket és azt pozitívan, közérthető formában kommunikálják a közönség felé. Tekintve, hogy minden előadó ugyanazokat az ipari sztenderdeket használja a rendkívül nehéz kitűnni a tömegből.
A korábban ideális tartalom-marketing egyensúly mára 90% megjelenés és csak 10% valódi, hiteles tartalom formájában alakult át, tehát az, hogy valami jót csináljunk másodlagos lett a valahogy jól csinálással szemben. A felhasználók igényei egyszerűsödtek és lecsökkentek, így a vonzó formában tálalt gyakran tartalom nélküli produkciók, termékek mindig nagyobb sikert érnek el minőségi társaiknál.
A művészi szintek és szerepek rendszere megszűnt, amikor eltűnnek a környezetüket fertőző lelkes amatőrök, akik kizárólag az egzisztenciájuk fenntartása érdekében hajlandóak munkához nyúlni.
Tekintve, hogy az alkotómunkát még mindig haszontalannak tartja a közvélemény, az előadók igyekeznek fenntartani a látszatát, hogy nehézkes, lassú munkával hozták világra műsoraikat, hiszen a nagyközönség ezt szeretné hinni. Ezzel a hamis képpel azonosulva a tömegek sosem érhetik el a könnyed gondolkodás készségszintű elsajátításának lehetőségét, amely gyors és könnyű stabilitást, komfortteremtést és biztonságot adhatna nekik. A legnagyobb probléma, hogy számukra ismeretlenek a digitális társadalmi és kulturális szabályok, amelyek alkalmazásával az ingyenes tudás-, kommunikáció és infóanyag forrása önfejlesztésre motiválná őket. Az elszemélytelenítő digitális tér taszítja a figyelemre és élményre vágyó – de mások sikereit becsmérlő – embereket, akik elavult, gyakran mindenkinek rossz hagyományokhoz való ragaszkodásuk miatt folyamatos motiválatlanságot és személyes válságot élnek meg.
Az anyagi világ eltűnése a szellemi világ térhódítása mellett céltalanná teszi az átlagembert, ezért fokozatosan elveszíti kapcsolatait és illeszkedési lehetőségeit, válságba kerül.
A kulturális válság miatt széteső közösségek inspirálatlanságot, alkotói válságot okoznak a művészeknek, akik folyton a céltalan és motiválatlan közönség igényeit kívánják kielégíteni.
A jobb élet reményében történő elvándorlás miatt hiányzó aktív és kreatív generációk nem szolgálhatnak példával és tanáccsal a fiatal, felnövekvő és feltörekvő művészek számára, akik minden tapasztalatot önállóan kell, hogy megszerezzenek, lassítva ezzel a kollektív művészi fejlődés folyamatát, a ciklikusságot.
            Minden kulturális szegmens kitermeli a saját tehetségeit, amelyeket felgyorsított életpályával igyekszik csúcsra juttatni és ott is tartani, azonban amíg ezek a tehetségek nem érik el a tehetségmenedzselési szintugráshoz szükséges bölcsességet és tapasztalatot előadói és alkotói válságban zártan tudják csak ellátni feladataikat. A legfőbb probléma esetükben az, hogy olyan súlyos terhet raknak a vállukra, amellyel nem képesek megbirkózni, egy-egy szakmailag passzív időszakot az ő megváltásukkal kívánnak átvészelni. Az EQ és SQ-gazdag, példaadó és megváltó személyiségű művésztehetségek az IQ törvényeinek világában nehezen boldogulnak, ezért nagyfokú és folyamatos támogatásra van szükségük.
Ez a támogatás a sikerességük forrása, hiszen az állandó külső kontroll és – a tehetségükből adódó felelősségteljes - kritikus elbírálás mellett megfelelő hátteret is biztosít számukra.
A szülői háttér stabilitása kiemelt fontosságú ebben a folyamatban, hiszen azokban a családokban, ahol a szülők gyermekükkel szemben – a közösség intrikus és irigy támadásaitól tartva - a tehetségtagadás stratégiáját folytatják, nagyban megnehezítik gyermekük szerepvállalásának, életmódjának kialakítását.
Esetükben nehéz feladat egyensúlyban tartani a szigorú – szakmai és életmódbeli - szabályrendszert és a kreatív szabadsághoz vezető önállóságra nevelést.  Ez a kettősség megmutatkozik a későbbi illeszkedő hasznosulásukban is, hiszen a feltöltődést, lelki és szellemi táplálékot adó művészi zene mellett szórakoztató projektek kidolgozásában és megvalósításában is szerepet kell, hogy vállaljanak, a sokoldalúságuk fenntartása érdekében. Az ő felelősségük, hogy mennyit hasznosítanak az idősebb generációktól tanult tapasztalatokból, hiszen, ha egyik oldalt túlengedik a másik oldal terhére – a globális eseményekhez hasonló - válságos időszakok válthatják egymást a kultúrában is.
            A tömegkultúra képviseli a vidámságot, a napfényt, amely nagymértékben alkalmazva aszályt okot felhasználójának, ezzel szemben a magaskultúra jelképezi a táplálékot, az esőt, amely az egyhangúság óceánját hozza el. Nem kérdés, tehát, hogy az évezredek alatt kialakult kulturális szokások a mai korban is alapvető szükségletként élhetnek tovább, tehát a szórakoztató populáris zenék felpörgető, örömteli hatása nélkül nem értékelhetnénk a tartalmas művészi zenék kiegyensúlyozottságát, nyugalmát.
A művészek felelőssége nagy a tömegkultúra és a magaskultúra egyensúlyban tartásában, ami meghatározza társadalmi és kulturális szerepvállalásukat is. Ez a szerepvállalás a közönség színpadon történő művelésében, tanításában teljesedik ki és - a korszerűség fenntartása érdekében - a jövőben minden művészeti tehetségmenedzselési szint ismeretanyagában kiemelt helyen fog szerepelni.


A művészeti nevelést formális, nonformális és informális keretek között azonosítva a következő tehetségmenedzselési szinteket határozhatjuk meg, szerepkörük szerint:
I. Előkészítő: TEHETSÉGAZONOSÍTÁS (kiválasztás, képességfejlesztés)
pl.: óvodai művészeti foglalkozások, kezdeményezések, tehetségkutatók és szakmai versenyek (alapfunkciók kialakítása, készségfejlesztés kialakítása)
II. Alapfokú: TEHETSÉGGONDOZÁS (készségfejlesztés tehetséggondozási programmal)
pl.: alapfokú művészeti nevelés, koncertpedagógia, zeneterápia (személyre és intézményre szabott programok, alapfunkciók és készségek kialakítása fejlesztése)
III. Középfokú: TEHETSÉGMENTORÁLÁS (szakmai készség- és rutinfejlesztés)
pl.: szakiskolai művészeti készségfejlesztés, továbbképzés
(legmagasabb szintű szakmai és személyes készségek elsajátítása, képesítések megszerzése)
IV. Felsőfokú: TEHETSÉGMENEDZSELÉS (gyakornoki program)
pl.: egyetemi művészeti képzés, továbbképzés, előadó- és alkotóművész-tanári tevékenységek (céltudatos szakmai szerep – és küldetésvállalás kijelölése, rögzítése és tudatosítása a szereplőkkel)
V. Professzionális (Személyiségközpontú): TEHETSÉGKÖVETÉS (életpálya-követés)
pl.: előadó- és alkotóművész-tanári tevékenységek, mentori, szakértői, kutatói és vezetői tevékenységek (új programok kidolgozása, a jövő kiemelkedő tehetségei szakmai életének nyomon követése, irányítása)
Forrás: Domokos János Antal: A művészeti iskola és a művészeti nevelés szerepe az infokommunikációs korszakban – 2015 Debrecen
A művészi identitás indikátorai
Főfaktor
Elméleti elvárás
Gyakorlati teljesülés
Erősség
motiváció, inspiráció
aktív kreativitás
Lehetőség
közösségi példamutatás
infó- és tapasztalatmegosztás
Gyengeség
elszigetelődés, magány
kiszolgáltatottság, magárautaltság
Veszély
értelmi túlterheltség
érzelmi és spirituális túlterheltség
Szerepvállalás
kulturális és társadalmi
globális, európai, nemzeti, szakmai, lokális, intézményi, közösségi, személyes
Hatás
környezet- és közösségjavító
optimalizáló, kiegyensúlyozott
Üzenet
élet- és egészségfejlesztés
segítőkészség, jóindulat
Célcsoport
korosztály- és azonosulás-független (minden korosztály és személyiségtípus)
korosztály- és azonosulás-függő
(csak saját korosztály és személyiségtípus)
Tehetség-menedzselési szint
V. Professzionális (Személyiségközpontú) szint – kapcsolat- és infófüggetlen
III. Középfokú/Felsőfokú szint előkészítő – kapcsolat- és infófüggő
Közönségigények
magaskultúra (művelődés)
tömegkultúra (szórakoztatás)
A művészi identitás indikátorait kidolgozva 10 főfaktor megjelenítését találtam nélkülözhetetlennek. A hagyományos SWOT analízis sztenderdszempontjai mellett további mutatókat is beillesztettem, amelyek szükségesek az információfeldolgozás szempontjából. Amint a tapasztalatok mutatják az elméleti elvárások és a gyakorlati teljesülések között jelentős különbségek vannak, amely legérzékletesebben az egyetemes szintű művészetoktatási elvárások és a gyakorlatban szükséges felkészültség ellentétében mutatkozik meg.
A művészetoktatás legfőképpen a látens igények kiszolgálására fókuszál, azonban a korszerűséghez elengedhetetlen vonzóerő kialakítására nem fordít kellő figyelmet, amely megnehezíti a közönséggel való találkozást, a folyamatos kommunikációt és a népszerűség fenntartását.
A mai közönség számára személyes élményt nyújtó, gyakorlati hasznosulású művészeti irányzatok a legfontosabbak, hiszen ezek tartalmi forrástöbbletei praktikusan segíthetik a mindennapi életet.
Felgyorsult világunkban az átlagembereknek csak néhány perc feltöltődésre van ideje, így lehetetlenné válik számukra egy-egy hosszabb lélegzetű mű meghallgatásának még az előkészítése, a digitális felkutatása is, tehát a valódi élményforrást nyújtó meghallgatásig el sem juthatnak.
Az ő számukra azonnali, koncentrált tartalmak szükségesek, egyfajta instant művészet, magaskultúra-koncentrátum, vagy zeneterápia-kivonat formájában. A mai művészek feladata tehát, hogy ezeket megfelelő szakértelemmel és sokoldalúsággal biztosítsák a közönség számára, annak érdekében, hogy a populáris megítélésű tömegkultúrával szemben választási lehetőséget nyerjenek.
A művészi identitás kialakítása az infokommunikációs korszakban rendkívül nehéz feladat, hiszen az egyetemes magaskultúra rögzített szabályrendszere mellett a globalizáció korszerű, tömegkulturalizáló – popularizáló - látens szabályaihoz is alkalmazkodni kell.
Az egy igaz út helyett mára kettő, vagy több szegmens szintetizálása a cél a sikeresség fenntartásához, amely a fiatalabb generációk számára természetes, hiszen a digitális társadalmunkban minden közösségi és kommunikációs rendszer ezen a sztenderd összekapcsolási elven működik.
Fontos tényező azonban, hogy amíg manapság az anyagi természetű értékek dominálnak, addig a jövőben a szellemi tőke kiemelt fontosságú szerephez juthat, ami a korszerű, egyre személyesebbé és individualista illeszkedést biztosító trendek kialakulásában világosan megmutatkozik.
Egy ehhez hasonló jövőkép kialakításakor talán nagyobb szerepet kaphat és megváltoztathatja az erőviszonyokat is a megbecsülés-alapú motiváció, amelyre már manapság is fokozott igény mutatkozik.
Az anyagi termékek felhalmozódásával fokozatosan csökken azok értéke, amíg egy-egy inspiráló szellemi termék, vagy fejlesztő szándékú ötlet egyre nagyobb valódi értéket képvisel, tehát amíg a kézzelfogható termékek hiteles értéke lassan közelít a 0-hoz, addig az innovatív ötletek értéke az egekbe szökik.
            A jövő generációi számára a gondolkodás kialakításában és professzionális elsajátításában van a legnagyobb potenciál, amely az egzisztenciális biztonság mellett állandó elismertséget és megbecsülést teremthet számukra. A minket követő tehetség-generációknak joguk van megbecsüléshez és az elismeréshez, hiszen számukra nagyobb szerepvállalást és szaktudást igényel a – mindig kiemelkedő teljesítmény fenntartását és a személyes, valamint a szakmai készségek magas szintre fejlesztését megkövetelő - művész-életpályamodell kiterjesztése.
A – jellemző és meghatározó tehetséggel nem rendelkező – ”átlagemberek” sértődéssel leplezik a mindennapi munkakényszert és az irigységet, de mások ötleteinek, gondolatainak és tevékenységeinek másolása már nem kelt bennük feszültséget, hiszen nem rendelkeznek megfelelő szintű EQ és SQfaktorral. Döntéseiket csak a kiszámíthatóság és az IQ irányítja, ami hosszú távon sikertelenné, hiteltelenné és magányossá teszi őket, de túl önérzetesek ahhoz, hogy bevallják, ők okozzák a saját kudarcukat.
A Kárpát-medencében a nyugati – sikerre, versengésre, elismerésre, másolásra és kooperativitásra épülő - kultúramodellt sajátosan alkalmazva individualista, irigykedésre és monopóliumhelyzetet kialakító offenzív magatartásformák kialakítására törekednek a művész szakma képviselői.
A központosított magaskultúrától lokálisan távol eső, provinciális területeken ez a hatás fokozottan érvényesül, hiszen ezeken a helyeken a potenciális és fizető- és befogadóképes felhasználói piac kizárólag a városi, kulturális és értelmiségi vezetőkre korlátozódik.
Ilyen körülmények között az értékmegőrzés és átörökítés rendkívül nehéz feladat, azonban az értékteremtés már szinte lehetetlen küldetés.
Manapság több bizonyított sikermodellt követhetünk, de a tudatos, helyi szinten működő közönségazonosítás, közönségépítés és közönségnevelés nélkül rövidéletű projektek létrehozása lehetséges. Azonban még a kudarcra ítélt próbálkozások szerepe is meghatározó az egyes tehetségek fejlődésében, művésszé válásában, hiszen anélkül, hogy a környezete gyengeségeit, veszélyeit ne ismerné meg valaki, az erősségeit és lehetőségeit sem tudja tudatosan sikerre vinni.
A mai ember fél a kudarctól, hiszen a környezetében csupa sikertörténettel és sikeres életképekkel, életpályákkal találkozhat. A sikeres emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy kudarcaikat – amelyek leküzdése nagyban hozzájárult fejlődésükhöz – kifelé kommunikálva nyilvánosságra hoznák, hiszen ezzel szertefoszlana a róluk kialakult felsőbbrendűségi kép.
A művész szakma azonban tele van napi kudarcokkal, amelyek legyőzésével szerezhetjük meg tapasztalatainkat. Ezek a kudarcra épülő tapasztalatok vezetnek el a sikerkereséshez, ugyanis megtanítják milyen nehézségeket milyen módszerekkel és eszközökkel lehet kezelni és ezeket hosszútávon hogyan lehet elkerülni. Amennyiben elfogadjuk kudarcainkat és az általuk teremtett negatív helyzetből a legpozitívabb fejlődést érjük el, a sikerélmény fokozottan hozzájárul művészi identitásunk kialakításához szükséges egészséges ön- és közösségbizalom megőrzéséhez.
A minket követő generációk számára fontosak a kudarckezelési tapasztalataink, hiszen általuk gyorsabban fejlődhetnek és továbbfejleszthetik az általunk kialakított tevékenységeket.
A sikersztenderdek is meghatározók a művészi identitás kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében, hiszen a versenyszférából jól ismert kooperatív tevékenységfejlesztés, versengés- és tekintélykerülő függetlenedés, valamint az értékmegőrzés, az értékközvetítés és az értékteremtés hatékony alkalmazása nélkül a sikerkeresés tartalomnélküli, tudattalan tevékenységgé válik.
Akárcsak a módszerek és eszközök tekintetében, hiszen nem várhatunk megfelelő hatékonyságot és sikert csupán egy-egy eszköz és módszer összekapcsolásából, elengedhetetlen, hogy egyszerre, egy időben és térben valamennyit céltudatosan alkalmazni tudjuk, a folyamatos fejlődés fenntartása érdekében.
A pozitív jövőteremtő fejlődésnél fontosabb tényező nincs a művészek életében, akik attitűdjük és identitásuk kialakításakor rögzítik társadalmi és kulturális szerepvállalásukat.
Teljes átalakulás vár a művész szakmára a közeljövőben, hiszen mára – az eddig túlnyomóan amatőr előadók által képviselt – szórakoztatózenei műfajok a hivatásos, professzionális előadók repertoárjának szerves részévé váltak és – a klasszikus zenei stílusokhoz hasonlóan - teljes jogkört gyakorolnak az interpretációs folyamatokban. Ahhoz, hogy ezeket a – szórakoztató és edukáló jellegű zenei - szerepköröket együttesen használhassuk a társadalmi és kulturális szerepvállalás eszközeként az egész szakmának el kell fogadnia szükségességüket.
Korunk professzionális művészeinek fontos küldetése a jövő nemzedékek számára történő pozitív, tanító és tudatos példaszolgáltatás, amely a sokoldalú szerepvállalás és – a specializáció helyett – a lehető legtöbb zenei stílus, tudatos sikerkereső és szintetizáló projektteremtő továbbörökítése nélkül lehetetlen feladat.
A digitális informális tanulási-képzési lehetőségek ellenére - még napjainkban is – a műkedvelő előadók kevés hiteles és szakmailag releváns értéktartalmat közvetítenek, hiszen – képzetlenségükből adódó, gyakran elméleti és gyakorlati, pl.: kottaolvasási, stílusismereti és hangszerkezelési nehézségeik – lehetetlenné teszi a kódolt egyetemes értéküzenetek megfejtését, megértését és – élményalapú mennyiségi helyett értékalapú minőségi – továbbítását, így az egzisztenciára alapuló szakmai felelősségvállalás – az értékmegőrzés, értékteremtés és értékközvetítés - kizárólag a hivatásos művészek feladata.
Közös küldetésünk tehát, hogy a jövőben, hazánkban a művész ne szitokszó legyen, hanem a teljes megbecsülés, a legmagasabb kulturális és társadalmi elismertség jelképe!!!


Debrecen, 2016. Február 10.                                                                                   
       Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester, Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője