Rock(onok) a felsőoktatásban
Kulturális helyzetelemzés:
- ma az általános médiaköd és infózaj jellemző
- megjelent a popularizáció és digitalizáció a művészetben
(elkerülhetetlen egyszerűsödés és sztenderdizálódás a szellemi kísérletezés helyett)
- fővárosközpontú kultúraelosztás
- fővárosban frusztráció miatt motiválatlanná vált zenészek és zeneművészek
- vidéken kiégett, pályaelhagyó zenészek és zeneművészek
- csak üzleti szempontok szerint elbírált előadók kerülnek a nyilvánosság elé
- a kulturális iparban tudatos szolgálók és tudattalan szolgáltatók jelenléte
Önálló társadalomkulturális kritériumokkal történő elemzés:
A FELSŐOKTATÁSI ROCK-KÉPZÉS ELINDÍTÁSÁNAK
OBJEKTÍV SZÁNDÉKÚ ELEMZÉSE
| |
Lehetőség
|
nemzetközi kapcsolatépítés,
multikulturális ismeret- és tapasztalatszerzés,
forrásszerzés a művészeti képzésnek
|
Erősség
|
társadalom-kulturális dimenzióban terjed,
a városi üzleti és az országos szakmai kapcsolati hálót is erősíti
|
Gyengeség
|
valódi gyakorlati haszna elhanyagolható,
elméleti és gyakorlati szinten is korszerűtlen anakronista,
nem használja fel a helyi szakmai HR-kapacitást és kollektív tudást,
a helyi hagyományok alapján csak a rock stílusirányzatára alapoz,
nem veszi figyelembe a valódi szükségleteket, feltételeket, igényeket és elvárásokat,
komolyzenészeknek könnyű, szórakoztató zenészeknek nehéz tananyag
|
Veszély
|
nyilvánosan csak az üzleti kooperációra épít,
az üzleti érdekeltség erősebb a szakmai indokoltságnál,
rövidtávon is szakmai elégedetlenséget okoz,
szakmai feszültséget és egyensúlybomlást generál lokális és országos szinten is,
tovább szélesíti a zene társadalmi megbecsületlenségének és általános, gyakorlati haszontalanságának képét és ezzel kiterjeszti a művészek és az átlagember közötti kulturális válságszakadékot
|
Művészi érték/ üzenet
|
művészi értéke erősen megkérdőjelezhető,
zeneipari jellegű értékmegosztás,
üzenete: nyitott az egyéni immateriális és materiális értékforrásért történő egyetemes zenei alaptudás megszerzésének potenciálja
|
Szerepvállalás
|
zenei sokoldalúság képviselete és népszerűsítése,
szakmai és személyes dimenziójú,
nincs előképzettségi, vagy előmeneteli korlátozás
|
Szereplők/ célcsoport
|
szakmai képzés és sztenderdizált, populár-egyetemi értelmiségképzés,
széles körben elterjedve a népegyetem magasabb szintű változata lehet a zenei és művészeti analfabetizmus csökkentése ellen
|
Tehetség-menedzselési szint
|
# III. Középfokú/Felsőfokú szint előkészítő: TEHETSÉGMENTORÁLÁS (szakmai készség- és rutinfejlesztés)
nem a szakmai utánpótlás-képzés a fő profilja,
a szakmai tehetségek életpályája és funkcionális hasznosulása bizonytalan
|
Bemeneti elvárások
|
nincs szabályozva,
látens szakmai és személyes elvárások
|
Kimeneti elvárások
|
nyitott, befogadó, de csak művészeti átlagismeretekkel rendelkező kultur-személyiség kialakítása,
széleskörű, nyilvános lokális és szakmai hírnévmegosztás, jóhír-keltés
|
# A MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS A MŰVÉSZETI NEVELÉS SZEREPE AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS KORSZAKBAN – Domokos 2015 –
A különböző tehetségmenedzselési szinteket összehasonlító elemzésem alapján a Tehetségmenedzselési szintek a XXI. században az alábbiak szerint alakulnak – az informális, a nonformális és a formális fejlesztést is érintő – komplex rendszerré:
I. Előkészítő/Alapfokú szint előkészítő:
TEHETSÉGAZONOSÍTÁS (kiválasztás, képességfejlesztés)
pl.: óvodai művészeti foglalkozások, kezdeményezések, alapfokú művészeti nevelés, tehetségkutatók és szakmai versenyek (alapfunkciók kialakítása, készségfejlesztés kialakítása)
II. Alapfokú/Középfokú szint előkészítő:
TEHETSÉGGONDOZÁS (személyiség- és készségfejlesztés tehetséggondozási programmal)
pl.: alapfokú művészeti nevelés, szakiskolai művészeti készségfejlesztés, koncertpedagógia, zeneterápia (személyre és intézményre szabott programok, alapfunkciók és készségek kialakítása fejlesztése)
III. Középfokú/Felsőfokú szint előkészítő:
TEHETSÉGMENTORÁLÁS (szakmai készség- és rutinfejlesztés)
pl.: szakiskolai művészeti készségfejlesztés, egyetemi művészeti képzés, továbbképzés (legmagasabb szintű szakmai és személyes készségek elsajátítása, képesítések megszerzése)
IV. Felsőfokú/ Professzionális szint előkészítő:
TEHETSÉGMENEDZSELÉS (gyakornoki program)
pl.: egyetemi művészeti képzés, továbbképzés, előadó- és alkotóművész-tanári tevékenységek (céltudatos szakmai szerep – és küldetésvállalás kijelölése, rögzítése és tudatosítása a szereplőkkel)
V. Professzionális (Személyiségközpontú) szint:
TEHETSÉGKÖVETÉS (életpálya-követés)
pl.: előadó- és alkotóművész-tanári tevékenységek, személyes, mentori, szakértői, kutatói és szakmai vezetői tevékenységek (új programok kidolgozása szakmai és személyes szempontok és adott feltételek szerint, a jövő kiemelkedő tehetségei szakmai életének nyomon követése, irányítása)
Kulturális szolgálat és cyberbulling:
JAZZ FIVE együttesünk az Észak-Keleti régió egyetlen – minden évszakban aktív, magánszervezésű – professzionális projektzenekara, amely a 2017-es évben több mint 80 fellépést bonyolított előadások, élménykoncertek, koncertpedagógiai hangversenyek, fesztiválok, jótékonysági estek és élmény-házhozszállítás formájában.
Ez azért volt lehetséges, mert az együttes profilja igen széleskörű, így a potenciális célközönségünk is kiterjedt, a szakmai irigyeinkkel egyetemben.
Több támadás érkezik szakmai oldalról, amiért a művészi zene népszerűsítését a jellemzően mára alkotófolyamatok nélkül maradt komolyzenei és a művészi tartalmú, inspiráló szórakoztató zenei stílusok együttes interpretálásával képzeljük el, tehát alapvetően a ”szomorú zenészek” és az ”amatőrök” is az ellenfeleiknek tekintenek bennünket, de sosem az ellenségeiknek, mivel arra nem szolgálunk rá, így valójában a cyberbullying támadásaikat sem érdemeljük meg csak azért, mert sikerkövetően gondolkodunk és helyesen, példamutatóan merünk cselekedni, szorgalmasan egyedül előretörni egy olyan szakmai világban, ahol mindenki mástól várja a támogatást, önállótlanul passzívvá válva.
A legtöbb zenekari tag az idők során le is morzsolódott mellőlünk azért, mert nem bírta az ismertséggel és a túléléssel járó többletterhelést, az aktív alkotó- és előadóművésztanári szerepből adódó szervezéstöbbletet, beosztottságot, megosztottságot, szétosztottságot… vagy hitt az erőszakos meggyőzőerőnek, amely időről időre – vetélytársainkon keresztül – megpróbálja annullálni tevékenységeinket.
Sikerkövetés kudarckerülés helyett:
Sikerünk kulcsa nem szakmai titok, minden nagy elődünk életében megtalálható ez a kitörés-jelenség, amely minket is kiemelt az átlagemberek és az átlagművészek sorából, a teljes értékű élet tisztelete, a család-karrier klasszikus értékek egyensúlya és a szakmai alázattal járó szolgálóvezetői sokoldalúság.
Zeneszerzőként és művésztanárként is célom, hogy a növendékeknek ezt a fajta teljességszemléletet átadjam, amely műveimen keresztül is megmutatkozik, az ARTISTIC MUSIC Kottakiadó közreadásában.
Jómagam 6 éves korom óta színpadon vagyok, amely 30 év szakmai tapasztalatot jelent és az egyensúly mindig jelen volt az életemben zenei téren is, hiszen a legnagyobb klasszikus és jazz előadókat hallhattam gyermekként élőben alkotni a színpadon, akik maguk is átjárással rendelkeztek a nagyobb zenei irányvonalak között.
Szellemi tőke és likviditás:
Bárhogy is tekintünk a zenei stílusokra és az azokat felépítő műfajokra kijelenthetjük, hogy minden zene egy forrásból keletkezik, abból az igényből, hogy hangokat alkotó emberként kívánjuk leképezni érzéseinket, a környezetünket, az életünket és szándékaink szerint nyomot hagyunk az utókornak művészetünkkel.
Az idők során értéküket megőrzött klasszikus zenei stílusok közeli rokonságban állnak egymással, az ősember funkcionális zeneéjétől, a szakrális gregoriánon, reneszánszon, barokkon, bécsi klasszikuson, modernen, avantgardon keresztül a kortárs zenéig, valamint azok klasszikus értékmegőrzőként fennmaradt szórakoztató irányzatai sokaságáig.
Az, hogy Debrecenben a rockzenei képzést indítják el kezdeményező szándékkal a felsőoktatási szektorban a lokális kiterjedésben kialakult társadalomkulturális hagyományoknak, közművelődési értékközvetítésnek és közönségnevelési értékfennmaradásnak, valamint a szakmai és üzleti ingerterjedésnek köszönhető.
Egy szellemi tőke alapú üzleti vállalkozás sikere azon múlik, hogy mennyire hasznosan és hatékonyan szolgálja a környezete látens szükségleteit és elvárt igényeit, a személyes egzisztenciális, vagy karrierérdekek háttérbe szorításával és megszüntetésével.
Az ehhez hasonló kezdeményezések jellemzően 2-3 év alatt kimerítik kezdeti többlettartalékaikat a helytelen vezetői magatartás okán és stratégiailag hibás döntéssé válik kudarckerülően és deficites forrásdúsítás mellett is erőszakkal fenntartani őket.
Kapcsolati hálózatosodás:
Egyetlen hatékony eszköze lehet a hosszútávú sikernek, a nemzetközi hálózatosodás, ami legalább európai szintű tanár-diák csereprogramot is lehetővé tesz, amely tekintetében a Debrecenben tanuló külföldi hallgatók is készségesebben részt vehetnek a programban.
Az ehhez szükséges alapokat a Domokos Módszer Keretrendszer - a köznevelésben és az alternatív művészetoktatásban alkalmazható digitális zenei edukációs lehetőségek címen nemzetközi jogvédelem alá került önálló zeneoktatási módszeremmel - az egyetemes és nemzeti értékhagyományaink népszerűsítése mellett - a MŰVÉSZI ZENE KÖR művésztanárai irányításával működő Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia (ALMA) nemzetközi előadásaink teszik le, amelyek már elindulásuk óta nagy népszerűségre tettek szert hatékonyságuk révén.
Mivel programunk alaptétele a sokoldalú, teljes értékű nevelésben részesülő személyiség kialakítása nem maradhat ki egyetlen fontos állomása sem a zeneművészetnek, így – az egyensúly megőrzése érdekében – a szórakoztató stílusok sem, amelyeknek - az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan - ma is meg van a hasznos szerepe a hétköznapokban.
Rock(onok) a felsőoktatásban:
2018. Februártól várható a rock felsőoktatás speciális kollégiumként történő elindítása Debrecenben a Kőbányai Zenei Stúdió vendégtanárainak koordinálásával valósul meg, amely kezdeményezés már a közeljövőben remek lehetőséget teremt a lokális lobbifolyamatokban aktív, jellemzően – meghatározó zenei képesítések helyett – üzleti érdekeltségekkel rendelkező zenészek tanári tevékenységeinek megkezdéséhez, hiszen külső érdekeltségeik által egyszerre kapcsolati hálóerősítés és kiadáscsökkentés is eredményezhető, jelentős szubficit fenntartása mellett, a – szakma helyett a - versenyszféra további erősítése céljából.
A rock(onok) a felsőoktatásban történő megjelenése pragmatikusan intellektuális stratégiai és konvencionálisan gyakorlatias logikai perspektívából tekintve is fontos döntés, amely elindíthatja a jelenleg érvényben lévő távolságtartó akadémikus gondolkodást a nyitottan befogadó, sikerkereső szakmai hozzáállás felé, amely a kiterjedt erőszakos féltékenykedés, érdekféltés és ellenségeskedés helyett tisztességes összefogást és megbecsült összetartozás-érzést hozhatna a művész szakmának.
Azonban nem tekinthetünk el a jelentős amortizációs hatástól, amely várhatóan tartósan elértékteleníti majd a zenei felsőoktatást, amely az elmúlt évtizedek helytelen szakmenedzselésének köszönhetően a közvélemény általános elbírálása szerint gyakorlati haszonnal nem rendelkező komolytalan és könnyelmű tevékenységként került köznyilvántartásba.
Ez az egyik oka, hogy a közönség nem hajlandó sem időt sem pénzt áldozni a kulturális feltöltődésre és a rangos kultúr-közéleti eseményeken történő személyes megjelenés kizárólag a nemzetközi üzleti trendek erre vonatkozó elvárásainak napjainkban divatos megjelenésének és sosem a közösség műveltségi érdeklődésének köszönhető.
Kérdéses, hogy az újdonság-hatás meddig lendíti tovább a rock-szakot, viszont az alapszakként történő bevezetése minden időszakban hibás stratégiai lépés lesz.
Az egyetlen hasznos módja a bevezetésnek a ráképzéses szakirányú továbbképzés, hiszen ebben az esetben sokoldalú zeneművész-tanárok edukációja eredményezhető, akik minden zenei történésbe natívan illeszkedhetnek, megtartva ezzel a valódi választás lehetőségét.
Ha azonban valaki az – egyetlen valódi kihívásokkal járó művészi életpályajelképet, a sportolói körökből ismert, zenészek esetében képzeletbeli - olimpiai mezt kényelmi szempontból egyszer is mackóalsóra cseréli többé már nincs lehetősége újra felölteni azt, örökre a választott világban marad és sosem lesz esélye elhagyni a kényelmes utat, valami sikeresebbért, korszerűbbért, hasznosabbért, értékesebbért, változatosabbért, élménygazdagabbért, megbecsültebbért, nemesebbért, tapasztaltabbért, elmélyültebb tudásforrásúért, vagy csak egyszerűen jövedelmezőbbért cserébe.
Végül tegyük fel őszintén a kérdést: egy nyíltan populista üzleti kezdeményezés várhatóan milyen kiterjedt hatástöbblettel és hasznos szerepvállalással szolgálja majd az egyetemes társadalom-kultúrafejlődést, amelyre a többi egyetemi szintű zeneművészeti szak nem képes?!
Debrecen, 2017. December 18.
Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és
az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője
